Etikai és politikai szempontok a társadalomkutatásokban

Társadalomtudományi kutatásoknál felmerülnek: tudományos, gyakorlati, etikai és politikai kérdések

Etikai szabályok

Etikus:

• erkölcstan szakembere; erkölcstanba tartozó
• alkalmazkodás adott szakma vagy csoport magatartási normáihoz

Lényeg: alapvető szakmai közmegegyezés arról, hogy az ismeretszerzés során mi helyes és helytelen, mit tekint a szakmai közösség erkölcsösnek (történelmileg és társadalmanként változhat), tisztességes kutatásnak

Szabályok:

1. A kutatásban való részvétel önkéntes: kötelezővé nem szabad tenni (interjú, kérdőív), nem lenne őszinte

• Idő és energia
• Személyes információk közlése
• De! ez torzító hatású lehet, csak készséges egyének válaszolnak, a mintavétel nem reprezentatív, általánosítást nem mindig tehetünk

2. A résztvevők védelme

• Nem adhatjuk ki a közölt információkat ("gyónási titok")
• Nem árthatunk az adatközlőknek
• Védelem a sérülések ellen (lelki konfliktusokat okozhatunk)
• Magánélethez való jog

3. Tájékozott beleegyezés

• Az önkéntes részvétel során esetlegesen felmerülő kockázatok teljes körű ismertetése
• Nyilatkozat aláírása

4. Személyes (adatközlő) érdekek védelme:

(a) Névtelenség: ne lehessen beazonosítani a válaszadókat

• pl. magyar statisztikai törvény: legalább 3 cég legyen
• nincsenek azonosítók a kérdőíven
• De! hogyan ellenőrizzük, hogy nincsenek hamis információk?

(b) Titkosság: a személyek ismertek, de a kutató nem hozza nyilvánosságra (amihez a nyilatkozók hozzájárulása szükséges)

• újságírás: háttérbeszélgetések
• ellenőrizhetőség? Kellenek azonosítók, de az ellenőrzés után az azonosításra szolgáló információk eltávolítása

5. A résztvevők megtévesztése:

• bemutatkozás kutatóként
• eltitkolás: etikai kérdések merülnek fel
• De! nem őszinte és torzított válaszok születhetnek, az adatközlők az "elvárt válaszokat" adják (pl. fekete gazdaság, számlaadási szokások vizsgálata során)

6. Elemzés és publikációk: nyíltság és őszinteség

• A kutatás technikai, adatgyűjtési hiányosságainak közlése az olvasóval
• A negatív eredményeket (problémákat, csapdákat) is közölni kell: annak is fontos üzenete van!!
• Nem illik presztízs okokból fiktív hipotézisek utólagos "kreálása"

7. Felülvizsgálati bizottságok (orvosi kísérletek)

• Emberekkel folytatott tudományos vizsgálatok során
• Kutatási terv előzetes engedélyezése
• Beleegyező formanyomtatvány (a kockázatokról)

8. Szakmai etikai kódexek

• Formalizált magatartáskódexek (szakmai társasági honlapokon)

Etikai viták a gyakorlatban:

• Börtönőrök kísérlete: egyetemi hallgatók
• Fekete gazdaság felmérése: számlaadási gyakorlat
• Korrupció, hálapénz: beugratós ajánlatok

Etikai kérdések a pl. közgazdasági kutatásokban:

• Elvárt következtetések alátámasztása
• Egyedi vállalati érdekek megjelenítése a kutatási jelentésekben: "zsebből megveszik a kutatókat"
• Törvényelőkészítők közötti kutatók: vállalati lobbysták
• Kérdőívezésnél, telefonos megkérdezésnél burkolt reklámok

Társadalomtudományi kutatások politikai vonatkozásai (nem pártpolitika)

Etikai és politikai megítélés is függ a világnézettől:

• Etika: az alkalmazott módszerek
• Politikai megítélés: a kutatás tárgya és lehetséges felhasználása
• Nincsenek formalizált politikai magatartáskódexek, de fontos, hogy a kutató személyes politikai beállítottsága ne befolyásolja tudományos kutatásait

Objektivitás és ideológia: a társadalomtudományi kutatás sohasem lehet tökéletesen objektív, mivel a kutatók is szubjektív emberi lények

• "Max Weber: "értékmentes szociológia"
• Vitatott társadalmi kérdések, pl. elkülönített, avagy integrált etnikai oktatás
• Egyes kutatási kérdések törvényi szabályozása: fiatalkorúak, etnikai csoportok vizsgálata

Tanulságok:

• A tudomány nem érintetlen a politikától (még a természettudomány sem)
• A tudomány a politikai viták ellenére is halad előre
• Az ideológiai vonatkozások tudatosítása gazdagítja a kutatásmódszertant