Tartalomjegyzék készítésének fontossága

Mielőtt elkezdenénk magát a szakdolgozatot írni, először a címet, a bevezetőt és a tartalomjegyzéket kell megírni, tehát éppen azokat a dolgokat, amelyeket általában a szerzők, könyvírók a végére szoktak hagyni.

A tartalomjegyzék, mint munkahipotézis elkészítése arra szolgál, hogy rögtön megadjuk a szakdolgozat kereteit. Munka közben ezt a hipotetikus tartalomjegyzéket majd többször módosítani kell, vagy esetleg egész más formába kell önteni, tehát az első vázlat nem egy kőbevésett dolog, amit végig követni kell a szakdolgozat írása során.

Első lépés

Ideiglenes tartalomjegyzék formájában el kell készíteni egy munkatervet. Jobb, ha ez a tartalomjegyzék inkább tartalmi kivonat lesz, amelyben minden fejezetet megpróbálsz röviden felvázolni. Ha eszerint jársz el, akkor saját magas számára is világossá válik, mit is akarsz egyáltalán csinálni a szakdolgozatodban.

Második lépés

Írj egy, a témavezető számára érthető tervet (kutatási tervet). Ebből már a konzulensed is látja, hogy valójában mit szeretnél a szakdolgozatodban kutatni.

Harmadik lépés

Rájössz, hogy valójában mit is szeretnél csinálni, és hogyan valósítsd meg azt. Vannak tervek, amelyek rendkívül világosnak tűnnek mindaddig, amíg kitalálják őket, amikor azonban elkezdik kidolgozni, "szétmállik" a kézben.

Lehet, hogy világos elképzelésed van a kezdőpontról és a végcélról, de épp azt nem tudod, hogyan juss el egyiktől a másikig, mi legyen a kettő között. A szakdolgozat olyan, mint egy sakkjátszma, amely sok-sok lépésből áll, de már az elején tudni kell azokat a lépéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az ellenfélnek sakkot adjunk. Máskülönben az soha nem fog bekövetkezni.

Cím

Pontosabban fogalmazva, a munkaterv magában foglalja a címet, a tartalomjegyzéketek a bevezetőt. A jó cím már önmagában is terv. Nem arra a címre kell gondolni, amelyet több hónappal előre le kell adni a TO-n, és amely csaknem mindig olyan általános, hogy végtelen sok változatot tesz lehetővé, hanem a szakdolgozat "titkos" címére, amely később általában alcímként jelenik meg.